Egy elrontott frissítés, egy feltört bővítmény, egy véletlenül törölt mappa, egy zsarolóvírus vagy egy rosszul sikerült költözés: a weboldalak a legváratlanabb pillanatokban mennek tönkre. Ilyenkor egyetlen dolog számít: van-e friss, működő biztonsági mentés, amelyből percek alatt vissza lehet állni.

Ebben az útmutatóban összefoglaljuk, mit kell menteni egy weboldalról, milyen gyakran és hová, mikor elég a tárhelyszolgáltató mentése és mikor kell saját is, hogyan készíts mentést kézzel, a tárhely felületén és bővítménnyel, és hogyan ellenőrizd, hogy a mentésből valóban vissza tudsz állni.

Miért vész el egy weboldal?

• Emberi hiba: véletlen törlés, rossz beállítás, egy félresikerült szerkesztés.
• Frissítés: egy bővítmény-, sablon- vagy rendszerfrissítés, amely elrontja az oldalt.
• Feltörés: egy elavult bővítményen keresztül a támadó módosítja vagy titkosítja a fájlokat.
• Hardver- vagy szolgáltatóhiba: egy szerver meghibásodása, vagy egy szolgáltató, amely egyik napról a másikra megszűnik.
• Lejárt szolgáltatás: egy elfelejtett számla miatt felfüggesztett, majd törölt tárhely.

Mit kell menteni?

Egy dinamikus weboldal (például WordPress) két részből áll, és mindkettőt menteni kell:

• Fájlok: a weboldal kódja, a sablonok, a bővítmények és a feltöltött képek, dokumentumok (cPanel tárhelyen jellemzően a public_html mappa), valamint a konfigurációs fájlok (wp-config.php, .htaccess).
• Adatbázis: a bejegyzések, oldalak, felhasználók, beállítások, rendelések. Egy WordPress oldal adatbázis nélkül üres.

Ha a levelezés is a tárhelyen van, a postafiókokat is menteni kell. Egy statikus weboldalnál elég a fájlokat menteni.

A 3-2-1 szabály

A bevált mentési stratégia:

• 3 példány az adatokról (az éles példány és két mentés),
• 2 különböző tárolón (például a szolgáltató mentési szerverén és a saját gépeden vagy felhőtárhelyen),
• 1 példány a szervertől fizikailag máshol.

Ehhez jön egy fontos kiegészítés: legalább egy mentés ne legyen módosítható a weboldalról vagy a tárhelyről, mert egy zsarolóvírus vagy egy támadó a szerveren elérhető mentéseket is törölheti vagy titkosíthatja.

Videó: 3‑2‑1 Backup Rule Explained: Protect Your Data from Disaster (IBM Technology, angol nyelvű)

Elég a tárhelyszolgáltató mentése?

A legtöbb esetre igen, de nem mindenre. Az aWh tárhelyein:

• a cPanel tárhelyeken naponta készül automatikus JetBackup mentés, földrajzilag elkülönítve tárolva, amelyből te magad visszaállíthatsz egy fájlt, egy adatbázist, egy postafiókot vagy a teljes fiókot (így),
• a WordPress tárhelyekről is naponta készül mentés,
• a webtárhely fizetős csomagjaihoz is jár automatikus mentés (az ingyenes Web Free csomaghoz nem),
• a KVM VPS-ekről naponta készül mentés, és pillanatképet is készíthetsz.

A szolgáltató mentése véd a hardverhiba, a legtöbb emberi hiba és egy feltörés ellen. Saját mentés akkor is kell, ha:

• a szolgáltató mentésének megőrzési ideje rövidebb, mint amennyi idő alatt egy probléma (például egy rejtett fertőzés) kiderülhet,
• a szolgáltatóval valami történik (fizetési probléma, megszűnés, fiókfelfüggesztés),
• egy nagyobb változtatás előtt pontosan abból az állapotból akarsz visszaállni,
• jogszabály vagy szerződés írja elő (például egy webáruház számlázási adatainál).

A saját mentést legalább havonta, és minden nagyobb változtatás előtt készítsd el.

Milyen gyakran?

A mentés gyakorisága attól függ, mennyi adatot engedhetsz meg magadnak elveszíteni:

Weboldal	Gyakoriság
Ritkán változó bemutatkozó oldal	Hetente, és minden módosítás után
Blog, rendszeresen frissülő céges oldal	Naponta
Webáruház, foglalási rendszer, közösségi oldal	Naponta, az adatbázisról akár óránként

A megőrzési idő legalább ilyen fontos: egy fertőzés gyakran csak napokkal vagy hetekkel később derül ki, ezért ne csak az utolsó mentést tartsd meg. Egy jól bevált minta: napi mentések egy hétre, heti mentések egy hónapra, havi mentések egy évre.

Mentés készítése

cPanelben

• Teljes mentés: a Backup menüpontban a „Download a Full Account Backup” egy teljes fiókmentést készít (fájlok, adatbázisok, e-mailek, beállítások), amelyet letölthetsz. Ezt más cPanel tárhelyre is vissza lehet tölteni. A lépéseket a teljes cPanel fiókmentésről szóló cikk írja le.
• Részleges mentés: ugyanitt a home könyvtár és az egyes adatbázisok külön is letölthetők.
• JetBackup: a napi automatikus mentéseket böngészheted, és bármelyik pontjukra visszaállhatsz.

Kézzel

1. Fájlok: a Fájlkezelőben tömörítsd a weboldal mappáját (például public_html) egy ZIP-fájlba, és töltsd le, vagy töltsd le FTP-vel (SFTP-vel).
2. Adatbázis: a phpMyAdminban válaszd ki az adatbázist, és az Exportálás gombbal töltsd le SQL-fájlként.

WordPress bővítménnyel

Az UpdraftPlus, a BackWPup vagy a Duplicator ütemezve menti a fájlokat és az adatbázist, és a mentéseket közvetlenül külső tárhelyre (Google Drive, Dropbox, OneDrive, Amazon S3 vagy más) küldi. Így a mentés a tárhelytől függetlenül is megvan. A WordPress mentéséről és visszaállításáról tudásbázis cikkünk ír, azt pedig, hogy melyik mentési mód milyen hibából hoz vissza, a mentési bővítmények összehasonlítása mutatja meg.

Megosztott tárhelyen egy nagy weboldal mentése bővítménnyel erőforrás-igényes lehet; ütemezd alacsony forgalmú időszakra.

VPS-en

Egy VPS-en a szolgáltató napi mentése és a pillanatképek mellett érdemes a fájlokat és az adatbázist egy másik szerverre vagy objektumtárolóra is menteni, például rsync-kel, a restic vagy a borg mentőprogrammal. Erről VPS mentési útmutatónk szól.

Hová ments?

• A szolgáltató elkülönített mentési rendszere: kényelmes, gyors visszaállítás, de a szolgáltatóhoz kötött.
• Felhőtárhely (Google Drive, OneDrive, Dropbox, S3-kompatibilis tárolók): olcsó, a tárhelytől független, automatizálható.
• Saját gép vagy külső meghajtó: egyszerű, de könnyű elfelejteni, és ha csak itt van, egy laptoplopás vagy meghajtóhiba ezt is viszi.

A mentések személyes adatokat is tartalmaznak (felhasználók, rendelések, levelek), ezért védd őket: erős jelszóval védett felhőfiók, kétlépcsős azonosítás, és ne tárold a mentéseket a weboldal nyilvánosan elérhető mappájában.

Teszteld a visszaállítást

Egy mentés csak akkor ér valamit, ha vissza is tudsz állni belőle. Néhány havonta próbáld ki:

• állíts vissza egy mentést egy tesztkörnyezetbe (egy aldomainre, egy staging másolatba vagy a saját gépedre),
• ellenőrizd, hogy betölt-e az oldal, működik-e a bejelentkezés, megvannak-e a legutóbbi tartalmak,
• nézd meg, mennyi ideig tartott, hogy tudd, mire számíts éles helyzetben.

Visszaállítás vészhelyzetben

1. Ne kapkodj: feltörés esetén előbb derítsd ki, mikor történt, és egy annál korábbi, tiszta mentést válassz.
2. Mentsd el a jelenlegi állapotot is, még ha hibás is: később szükség lehet rá (például a feltörés kivizsgálásához, vagy a mentés óta keletkezett rendelések visszanyeréséhez).
3. Állítsd vissza a fájlokat és az adatbázist ugyanarról az időpontról.
4. Feltörés után a visszaállítás után azonnal frissíts mindent, változtass meg minden jelszót, és szüntesd meg a rést, amelyen a támadó bejutott; erről feltörés utáni teendőkről szóló útmutatónk szól.

Összefoglalás

Mentsd a fájlokat és az adatbázist is, a weboldal változási gyakoriságához igazítva, több időpontra visszamenőleg, a 3-2-1 szabály szerint, legalább egy példányt a tárhelytől függetlenül. A szolgáltató napi mentése jó alap, de havonta és minden nagyobb változtatás előtt készíts saját mentést is, és időnként próbáld ki a visszaállítást.

Gyakori kérdések

Milyen gyakran mentsek?

Egy ritkán változó oldalt hetente és minden módosítás után, egy blogot naponta, egy webáruházat naponta, az adatbázisát akár óránként.

Elég, ha csak a tárhelyszolgáltató ment?

A legtöbb hibára igen, de havonta és nagyobb változtatás előtt érdemes saját, a szolgáltatótól független mentést is készíteni.

Hová mentsem a weboldalt?

A szolgáltató mentése mellé egy felhőtárhelyre vagy a saját gépedre, úgy, hogy legalább egy példány ne legyen elérhető a weboldal szerveréről.

Honnan tudom, hogy a mentés sikeres volt?

Ellenőrizd, hogy a mentés mérete reális, és időnként állítsd vissza egy tesztkörnyezetbe. Csak a kipróbált mentés biztos.

Mi a különbség a fájlmentés és az adatbázis-mentés között?

A fájlmentés a weboldal kódját, sablonjait és feltöltött fájljait tartalmazza, az adatbázis-mentés a tartalmakat és a beállításokat. Egy WordPress oldalhoz mindkettő kell, ugyanarról az időpontról.

Mennyi ideig őrizzem meg a mentéseket?

Legalább több hétig, mert egy fertőzés vagy hiba gyakran csak később derül ki. Egy jó minta: napi mentések egy hétre, heti mentések egy hónapra, havi mentések egy évre.

• biztonsági mentés
• weboldal biztonság
• wordpress
• útmutató
• kezdőknek