Korábban már több cikket is készítettünk azzal kapcsolatban, hogy milyen az igazán jó domain név, hogyan válasszunk, milyen végződéssel rendelkezzenek, azonban egyelőre nem volt még szó a domain típusokról.
Merthogy a domaineknek többféle típusaik léteznek, többféle tartománnyal rendelkezhetnek, amelyeknek az ismerete nem minden esetben fontos egy egyszerű weboldal elindításakor, illetve egy általános domain név kiválasztásakor, de nem árt, ha tisztában vagyunk ezzel is.
Az alábbiakban ezért összegyűjtöttünk minden tudnivalót a különböző domain típusokról, illetve tartományokról.
TLD (legfelső szintű domain)
A TLD-t mindenképpen az első helyen kell említenünk a domain típusok között, hiszen ide sorolhatjuk a legfelsőbb szintű domaineket. Hogy ez mit jelent?
Tudni kell, hogy minden weboldal URL-je több részből tevődik össze. Vegyünk egy példát: mintaoldal.com Ebben az esetben a legfelső szintű domain a .com, de természetesen más végződéseket is ide sorolhatunk.
A weboldalak számának rohamos növekedésével természetesen egyre inkább fogynak azok a lehetőségek, amelyek a TLD-khez köthetők, emiatt manapság különösen nagy az igény az egyedi domainekre és kiterjesztésekre.
A TLD-t egyfajta gyűjtőcsoportnak tekinthetjük, aminek további típusai vannak.
ccTLD (legfelső szintű domain, országkód domain)
Az országkód domainek vagy más néven ccTLD-k szintén a legfelső szintű domainek közé sorolhatók, azonban csak bizonyos országokban és jól körülhatárolható feltételek mentén lehet regisztrálni ezeket.
Minden országnak van hivatalos országkód domainje, így Magyarország esetében ide tartoznak a .hu végződéssel záródók, de itt lehet említeni például Ausztria esetén a .at-t, Németországnál a .de-t vagy Franciaországnál a .fr-t is többek között.
Ezek a tartományok jellemzően csak egy adott ország lakóinak érhetők el, de nyilván lehetnek kivételek, így céges ügyfelek esetén gyakori például, hogy minden országban más-más ccTLD-vel vannak jelen a piacon.
Lényeges kiemelni, hogy léteznek olyan ccTLD-k, amelyek a hamarosan bemutatásra kerülő gTLD-ként alkalmazhatók. Ide sorolható például a .io kiterjesztés, amit a britek alkalmaznak az Indiai-óceánhoz kapcsolódó területeken, de mindenki használhatja, sőt különösen gyakori a technológiai cégek körében.
gTLD (általános legfelső szintű domain)
Bár ez a kifejezés nem túl gyakori, azonban az általános legfelső szintű domainekről is garantáltan mindenki hallott már. A gTLD-k táborába sorolható például a .com, a .net vagy a .org, de jelen állás szerint több száz egyedi végződés áll ezen a szinten a felhasználók rendelkezésére.
Ezek közül nyilván az említett triumvirátus sorolható a legnépszerűbbek közé, de miután évek óta használják őket a piacon, egyre több weboldalhoz lefoglalták a jó neveket, így nagyon nehéz egyedi megoldással előrukkolni.
Emiatt folyamatosan bővítik a listát, így ma már az általános legfelső szintű domainek táborát erősíti a .blog vagy éppen a .online is többek között, így a regisztrálók egyre több, gyakran témaspecifikus lehetőség közül válogathatnak maguknak.
Érdekesség, hogy a gTLD-k táborába soroljuk a geoTLD-ket is, amelyek pontosabb lokalizációhoz köthetők. Ilyen például, amikor nagyvárosok neveit alkalmazzák kiterjesztésként, így a .london vagy a .budapest is ide sorolhatók.
sTLD (szponzorált legfelső szintű tartomány)
A szponzorált legfelső szintű tartományhoz olyan domain végződések tartoznak, amelyeket valamilyen vállalkozás, kormányzati szerv vagy éppen magánszemély támogat, illetve pénzel.
Ide sorolhatók az olyan végződések, mint a .edu vagy a .gov Magyarországon, amelyek főként oktatási intézmények és hivatalos szervek számára készülnek, de az Egyesült Államokban a .mil sorolható ide, amit főként katonai célzatú weboldalak számára hoznak létre.
Amennyiben valaki sTLD-t szeretne regisztrálni, nagyon sok szabálynak meg kell felelnie, ezzel próbálják a szervek korlátozni, hogy ne üzemeltethessen gyakorlatilag bárki ilyen típusú tartományt.
SLD (második szintű tartomány)
A második szintű tartományok jellemzően maguk a domain nevek, ami egy weboldal URL címében mindig megelőz a TLD. Maradva a példánál, a mintaoldal.com esetében míg a .com a TLD, addig a „mintaoldal” az SLD.
Ennek a kiválasztására kell a legnagyobb figyelmet fordítani egy domain név megvásárlásakor, hiszen ez fontos a keresőknek, de ahhoz is elengedhetetlen, hogy az emberek könnyebben meg tudják jegyezni vállalkozásunkat, illetve honlapunk címét.
Érdemes gondosan megfontolni, hogy milyen SLD-t és TLD-t illesztünk össze, hiszen ezek a hosszú távú stratégiát alapjaiban meghatározhatják.
Prémium domain név
Prémium domain névről akkor beszélhetünk, ha egy kifejezés nagyon gyakori vagy nagyon specifikus, esetleg egy adott brandhez, illetve márkához köthető, ezért vagy nem is vásárolható meg, vagy csak jóval drágábban, mint egy átlagos domain név.
Tapasztalataink szerint a prémium domain nevek egy nagyon jelentős része már felvásárlásra került, rengetegen üzleti célzattal ruháztak be ezekre, hogy még a szokásosnál is drágábban adhassák el azoknak, akik weboldalt szeretnének építeni rájuk.
Második szintű közdomain
A második szintű közdomainek megjelenését az az igény szülte, hogy nagyon sok alapvető domain név már foglalt, és ilyen esetekben az ilyenek extra kiterjesztéssel láthatók el, így kis kiegészítéssel, de bárki számára használhatók lehetnek.
Amennyiben például van egy mintaoldal.hu névre keresztelt domain név, amire nekünk nagy szükségünk lenne, de működik rajta egy internetes bolt, akkor megtehetjük, hogy a mintaoldal.bolt.hu domaint választjuk helyette, ami mindenkinek jó kompromisszum lehet.
Ebből a képletből a második szintű közdomain a .bolt lesz, de rengeteg más egyéb alternatíva közül válogathatunk, amelyek főleg a népszerű domainek esetében nagyon sok lehetőséget biztosítanak.
2024-10-01